Ezt a receptet még tavaly nyáron készítettem el, de valahogy elfeledkeztem róla. De újra eljött a fagyiszezon. A tapasztalatom azt bizonyítja, hogy nem vagyok egyedül azzal, hogy mihelyt elkezdődik a jó idő, kinyitnak a fagyizók, nem tudok ellenállni a csábításnak, vennem kell…

Ez a recept tökéletes példa arra, hogy a sütés nem más, mint a fantáziánk szabadon engedése! Nincs is jobb annál, mint amikor az agy kikapcsol, csak a tiszta létezés van a mindennapi gondok, elintéznivalók kizárásával. Ilyen lehet az, mikor a festő fest, az író pedig ír!…