Azzal kell kezdenem, hogy beismerem, a szerelem nagy úr! El sem tudom mondani, mennyire nem szeretem csinálni a nudlit, főleg azért, mert ahogyan a párom szereti, még jobban kikezdi az idegeimet. A kérés viszont időről-időre jön: "Akkor ma nudli lesz az ebéd?" Az egyetlen vigaszom az, hogy magamnak vajaljásan készíthetem el, ami azonban igazi ínyencség. Ha valaki nem ismerné a vajalját, mindenképpen ki kell próbálni! Íme a tuti recept!

Hozzávalók:

krumpli
só
liszt
1 tojás

vaj
liszt
só

Azért nem írtam mennyiségeket, mert nem tudok. Ez úgy működik, hogy mind a többitől függ. A lényeg, hogy a krumplit megpucoltam, kicsikre feldaraboltam és sós vízben megfőztem. Amikor elkészült, krumplinyomóval finomra törtem (ne maradjanak benne darabok!). Megvártam, amíg teljesen kihűlt, majd hozzáadtam a tojást és összedolgoztam. Ekkor jöhetett hozzá a liszt. Annyit kell hozzáadni, amennyit a krumpli felvesz. Ez azt jelenti, hogy gyúrható, nyújtható tésztát kell kapnunk. Azért kell kivárni, hogy a krumpli teljesen kihűljön, mert melegen nagyon benedvesíti a lisztet, és sokkal többet kell hozzáadni, míg végre gyúrható tésztát kapunk. Ekkor jól belisztezett (!!!) deszkán vékonyra nyújtottam. Itt jön az a rész, amit nem szeretek. Ahhoz, hogy olyan alakúak legyenek a nudlik, mint a képen, a következőket kell csinálni. 2-3 cm-es csíkokra vágtam a kinyújtott tésztát, majd keresztbe is fél centisre vágtam őket. Ekkor lisztes kézzel nudlivá göngyölgettem ezeket a kis csíkokat. Na ez a macerás része, mert folyton ragad. Egyszerűen a tenyerünk között sodorni kell rajta egyet-kettőt.

A könnyebbik módszer viszont a következő: a meggyúrt tésztából lecsippentünk kis golyókat és hurkákat sodrunk belőle, amiket megfelelő méretű nudlikra vágunk.

Innentől kezdve pedig egyszerű a dolog. Egy nagyobb lábasban vizet forraltam, amibe egy kis olajat és sót tettem. Amikor már forrt a víz, beletettem a nudlikat. (Nyilván annyi adagot, amennyi éppen belefér, nem az összeset.) Éppen csak néhány percig főztem, mert ha túl sokáig forr a vízben, szétfő a nudli, és nem hogy gusztustalan lesz a kinézete, de az íze sem lesz az igazi. A megfelelő idő után csíkszedővel leszűrtem a kész nudlikat.

Természetesen mindenki úgy tálalja ezután, ahogy csak akarja. Ha sajtos-tejfölösen esszük, akkor ebben a fázisban tűz felett egy kevés olajban meg szoktam forgatni, utána ízesíti mindenki megfelelő mennyiségű tejföllel és sajttal.

A vajalja azonban a legjobb! Ehhez a vajat (én egy adaghoz 2 kisebb fakanállal használtam) felforrósítottam, megsóztam, majd annyi lisztet tettem bele, amennyit a vaj felvett. (Ehhez az adaghoz kb. 2 púposabb fakanállal használtam.) Addig kevergettem ezt a tűz felett, amíg aranybarna nem lett az egész. Ekkor összeforgattam a nudlival. Hidegen, melegen egyaránt szuper!

Remélem, sokaknak megtetszik az ötlet! Sajnos egyre kevesebben tudják, hogy mi is az a vajalja, van, akiknek a gyerekkorát idézi fel. Remélem, segítettem életben tartani!

Jó étvágyat!

Adri