Hogy miért is elfuserált? Nem kell aggódni, nem az íze miatt. Azzal nem volt semmi gond. Viszont eredetileg nem ilyennek kellett volna lennie. A csoki helyett finom tejszínhabnak kellett volna lennie a tetején, de sajnos minden próbálkozásom ellenére ez nem jött össze. Nem lehetett felverni a habot. Ne kérdezzétek, hogy miért! Kettő dobozzal is próbálkoztam, és egyik sem működött... Így született a csokis változat. Érdekessége, hogy a pillanat szülte a receptet. Íme!

Hozzávalók:

4 tojás
4 ek cukor
4 ek liszt
1 ek kakaópor
csipet só
1 cs vaníliás cukor

250 g gesztenyemassza
1 cs vaníliás puding
3 ek cukor
1 tk liszt
4 dl tej
kb. 50 g étcsoki
1 tk margarin

A tészta klasszikus piskóta. A tojásokat szétválasztottam. A sárgáját a 4 ek cukorral és vaníliás cukorral habosra kevertem. Felvertem a fehérjét a csipet sóval, majd összedolgoztam a kihabosított sárgákkal. Legvégül a lisztet és a kakaóport kevertem a masszába. Az így elkészült tésztát sütőpapírral kibélelt tepsibe öntöttem és előmelegített sütőben, közepes lángon kb. 15 perc alatt megsütöttem.

Közben elkészítettem a gesztenyés krémet. A pudingot hagyományos módon készítettem el, annyi különbséggel, hogy fél liter tej helyett csak négyet használtam, illetve a porhoz kevertem 1 tk lisztet. Mindezt azért, hogy a krém majd elég masszív legyen, ne pedig folyós. Amikor a puding ilyen módon elkészült, a gesztenyemasszát is beledolgoztam. Csomómentesnek kell lennie, különben furcsa lesz a krém. Én ezt robotgéppel értem el. A krémet pedig végül rákentem a kihűlt piskótatésztára. Az utolsó fázis a tejszínhab felverése lenne, illetve annak felkenése a krém tetejére. Mivel azonban nekem ez nem jött össze, improvizálnom kellett. Az étcsokit és a margarint gőz fölött megolvasztottam, utána pedig ezzel a krémmel öntöttem le a süti tetejét. Végül hűtőbe tettem, hogy a csoki megszilárduljon és szelhető legyen a finomság.

Nem egy különleges édesség, de jó, ha ebéd után valami édesre vágyunk. Finom, erőteljes íze lett a gesztenyétől, maga a puding nem nagyon volt érezhető. Úgy gondolom, a tejszínhabbal különlegesebb lett volna, talán még finomabb is, de nem tudhatom, amíg ki nem próbáltam. Majd legközelebb! Mert mindenképpen lesz legközelebb!

Vagy próbáljátok ki, és írjátok meg az eredményt!

Adri