Kivételesen nem azért ajándék, mert valakit ezzel leptem meg, hanem mert a karácsonyi ajándékaimat használtam fel hozzá: új szilikonos muffinsütő és egy új desszertes könyv. Mivel épp fogytán voltunk már a sütiből, és mindenképpen ki akartam próbálni az ajándékokat, elkészült ez a finomság is.

Hozzávalók:

1 3/4 bögre liszt
3/4 tk szódabikarbóna (vagy sütőpor)
1/4 tk só
1/2 tk őrölt fahéj
3/4 bögre cukor
2 tojás
1/2 bögre olaj vagy olvasztott vaj
1 cs vaníliás cukor
1/2 bögre tört dió
1 1/2 bögre reszelt alma (2közepes méretű alma)

A lisztet, a szódabikarbónát, a sót, a fahéjat és a cukrot egy nagy tálban összekevertem. A tojást és az olajat, illetve jelen esetben az olvasztott vajat, mert én most azzal csináltam, összekevertem (vigyázni kell, ha vajjal csináljuk, hogy ne legyen forró, mikor hozzáadjuk a tojást, mert kicsapódhat!), és hozzáadtam a lisztes egyveleghez. Elkezdtem összedolgozni a tésztát, és közben hozzáadtam a reszelt almát, legvégül pedig a diót. Elég sűrű massza lett belőle az eddigi receptjeimhez képest. Beleadagoltam a formába és 190°-on 15-20 percig sütöttem. Ha nagy a formád, és azt tele is rakod a masszával, akkor lassabb tűzön süsd és kicsit tovább, különben nem sül meg a közepe. Egyébként fogpiszkálóval tudod ellenőrizni, hogy jó-e már.

Az az igazság, hogy szerintem nagyon finom lett! Ropogós lett a külseje, de belül puha volt. Így, hogy az alma nem darabokban volt benne, jól elvegyült az íze a fahéjjal és a dióval.

Mindenképpen próbáljátok ki, mert tényleg nagyon jó!

Köszönet a formáért Robi-angyalkának és a könyvért Ilka-angyalkának!

Jó étvágyat!

Adri