Ezt a receptet a hajdani 11. évfolyamos (ma már 12.) angol csoportomnak ajánlom, akiktől a szakácskönyvet kaptam. Tehát az ő hozzájárulásuk nélkül ez a sütemény nem készülhetett volna el. Ráadásul maga a torta is az ő tiszteletükre készült, a név is innen, egyébként semmi köze az angolokhoz. Külön ajánlom Lillának, aki azóta is a receptet várja!

Alaprecept: Ünnepek és Hétköznapok c. Ernyei-Balaton szakácskönyv

Hozzávalók:

20 dkg liszt
10 dkg vaj
1 tojás
1 ek cukor
csipet só

3 citrom
4 egész tojás
3 tojássárgája
24 dkg porcukor
5 dkg olvasztott vaj

Senki ne lepődjön meg, ha ezzel a névvel és ezekkel a hozzávalókkal nem találja meg a receptet, mert pár dolgot megváltoztattam.

A lisztet összekevertem a cukorral és a csipet sóval, majd ebben elmorzsoltam a puha vajat. Végül pedig a tojással együtt tésztává gyúrtam. Körülbelül fél órára hűtőbe tettem pihenni. Az idő leteltével egy kisebb tortaformába nyújtottam a tésztát úgy, hogy kicsi széle is maradjon. Megszurkáltam fogpiszkálóval, majd elősütöttem magas hőfokon 10 percig.

Közben elkészítettem a tölteléket. A tojásokat a tojássárgákkal, a porcukorral és a vajjal kihabosítottam, majd belereszeltem a citromok héját, végül pedig belefacsartam a citromok levét is, ügyelve arra, hogy a magok ne menjenek bele. Eldolgoztam így is, hogy ne tömörüljön egy helyre a reszelt héj. Az így elkészült krémet ráöntöttem a közben elősütött tésztára. Vigyázni kell, hogy a forma jól zárjon, mert nekem kicsit kifolyt, mert magasabbra ért a krém a tésztánál és nem zárt jól a formám. Végül az eredeti recept szerinti 20 perc helyett 35-40 percig sütöttem lassú tűzön.

Ahogy a képen is látható, nem a gyönyörűségével hódított a torta (ha hódított), de ezt talán betudhatjuk annak, hogy először készítettem el. Ne várjunk arra, hogy a töltelék teljesen megszilárdul, mert puha marad, ráadásul szállítás közben jött ki belőle lé.

Szerintem jó íze lett, de erről inkább azoknak kellene nyilatkozni, akik elfogyasztották! Szóval hajrá, hajrá kommentelők!

Ti pedig készítsétek el, jó étvágyat hozzá!

Adri

Hogy honnan a név? Nekem is ez volt az első kérdésem, de amikor megkóstoltam magában a süti tetején lévő réteget, azonnal megvolt a válasz. Ismét egy családi receptet készítettem el, köszönet érte Ibolya néninek! Habár már rengetegszer ettem, soha nem jutottam még el az elkészítéséhez. Mivel azonban a fiúk nem maradhatnak szombaton süti nélkül, most nekem jutott a nemes feladat!

Hozzávalók:

6 tojás
6 ek liszt
6 ek cukor
1 cs sütőpor

1/2 kg túró
porcukor (ízlés szerint)
5 dkg margarin
1 cs vaníliás cukor
1 ek tejföl
2 dl tejszínhab

3 dl szénsavas üdítő (jelen esetben Mirinda, de bármilyen lehet)
1 cs tejszín ízű pudingpor (az üdítő ízétől függ, ha valamilyen piros gyümölcsös, akkor lehet annak megfelelő a puding)
2-3 ek cukor

A tojásokat szétválasztottam, a fehérjéket csipet sóval kemény habbá vertem, majd a sárgákat is a cukorral kikevertem. Összekevertem a két masszát, hozzáadtam a lisztet és a sütőport, majd jól elkevertem. Tehát klasszikus piskótát készítettem. A tésztát beleöntöttem egy sütőpapírral kibélelt tepsibe, és körülbelül 10 percig magas hőfokon, majd újabb 15-20 percig alacsony hőfokon sütöttem.

Közben elkészítettem a túróréteget. A túrót összenyomkodtam egy villával, hozzáadtam a porcukrot (annyit, hogy megfelelően édes legyen, azért írtam a mennyiséghez, hogy ízlés szerint, mert ez mindenkinek más), a vaníliás cukrot, a tejfölt, végül a megolvasztott margarint. Ezeket jól összekevertem, majd felvertem a tejszínhabot és összedolgoztam a túrós krémmel. Ezt kentem rá egyenletesen az elkészült piskótára.

Végül jöhetett a sárga réteg. Az üdítőt a cukorral felmelegítettem és hozzáadtam a pudingot. Addig főztem, amíg olyan sűrűségű nem lett, mint a hagyományos puding. Ezt is még melegen egyenletesen elosztottam a süti tetején, majd hideg helyen hagytam, hogy megalvadjon.

A képen látható sütin pluszban van még egy réteg csokis keksz is az üdítős réteg alatt. A keksz finoman megpuhult, nem maradt ropogós, még különlegesebbé tette az ízeket!

Habár a név azt sejteti, hogy műanyag íze van, ne higgyétek el! Isteni finom, egy túrós sütihez méltóan!

Jó étvágyat!

Adri

Hozzávalók:
25 dkg túró
2 tojás
2 ek cukor
fél cs. vaníliás cukor
1 kk sütőpor
10 dkg liszt
csipet só
mazsola
olaj a sütéshez
porcukor
fahéj

Ezt a desszertet ajánlom mindenkinek, aki gyorsan szeretne valami isteni finomat :)
A túrót villával összetörtem, hozzáadtam a két tojást, a cukrot, a vaníliás cukrot, a csipet sót, összekevertem, majd hozzáadtam a sütőporral elkevert lisztet. Mazsolát ízlés szerint adunk hozzá, ha valaki nem szereti – ahogy az ismerősök közül sokan (ugye, Adri és Lilla?) –, el is hagyhatjuk. Ha összeállt a túrós massza, oda is tehetjük az olajat. Ha már forró, kezdődhet a sütés – a tízperces fánkhoz hasonlóan kanállal kis gombócokat szaggatunk az olajba és aranybarnára sütjük. Nagyon szépen megdagadnak, és át is sül, mire szép színe lesz mindkét oldalának. Fogyasztás előtt megszórjuk fahéjas porcukorral, és nem is kell más a boldogsághoz :)

helgu

Hozzávalók:
4 tojás
4 ek cukor
4 ek liszt
sütőpor
2 ek kakaó
csipet só

2 dl tej
fél cs. puding
2 ek cukor
2 ek narancslé

tortabevonó
vaj

Szülinapi csupacsoki tortát készítettem, a receptet több másikból „gyúrtam össze”. A tészta egy egyszerű piskóta volt, amihez a tojás sárgáját kikevertem a cukorral, a fehérjét pedig felvertem és a kettőt óvatosan elkevertem. Ehhez adtam a sütőporos-kakaós lisztet és egy 20 centis tortaformába öntöttem (amit természetesen kivajaztam, kiliszteztem és az aljára szilikonos sütőpapírt is tettem – első használat volt). A piskóta kb. 25 perc alatt megsült, majd elkészítettem a tölteléket, egy egyszerű pudingot, annyi változtatással, hogy fél csomag pudingport használtam és csak 2 dl tejet, hogy sűrűbb legyen és tettem hozzá egy kis narancslevet (frissen facsart). A piskótát félbevágtam miután kihűlt, az alsó felére ráöntöttem a pudingot, elegyengettem, és rátettem a tetejét. Ezután jött a dolog művészi része, és hát ugye a művészetben az egyedi az értékes, ezért ne aggódjatok, ha a csokizás nem lesz tökéletes. Gőz felett vajjal megolvasztottam egy tortabevonót (sajnos nem tudom, hogy pontosan mennyi vajat használtam, mert addig tettem hozzá, amíg nem lett elég folyós a csoki). Próbáltam szépen elegyengetni a csokit a tortán, és mielőtt megkötött, rátettem a gyertyákat. Nem akarom dicsérni, de finom lett. :) Inkább dicsérje a szülinapos kommentben :P

Tipp: a képen látható gyertyával vigyázzatok, extra gyorsan leég, és fújás közben szanaszét csöpög a faggyú :)

helgu

Hozzávalók:
15 dkg étcsokoládé
4 dl vaníliapuding
1 narancs reszelt héja
2 ek naracslé

Kedves barátnémtól kapott szufléformáim első szereplése következik. Pályafutásukat a fagyasztóban kezdték, üresen, ugyanis a most következő édességhez elő kellett hűteni az edényt.
Elkészítettem egy adag vaníliás pudingot 4 dl tejjel, közben gőz felett felolvasztottam az étcsokit. Ehhez lassan hozzáadtam a pudingot, majd a narancs héját és levét. A krémet a behűtött formákba kanalaztam és visszatettem őket a mélyhűtőbe, hogy a hideg hatására a pudingos csokikrém könnyebb krémmé dermedjen. Egyszerű, tömény, fanatikusoknak kihagyhatatlan desszert :)

helgu

Hozzávalók:
egy adag leveles tészta
olajbogyó
reszelt trappista sajt
só
bazsalikom
tojás
liszt a tészta nyújtásához


A fagyasztott leveles tésztát felolvasztottam, majd amilyen vékonyra tudtam, kinyújtottam. A tetejét megszórtam feldarabolt olajbogyóval, reszelt sajttal (ízlés szerint), megsóztam és megszórtam bazsalikommal. A tésztát a szokásos módon meghajtottam, majd újra kinyújtottam kb. fél centisre – így mindenhova jutott a töltelékből. Kicsit ragacsos lesz az olajbogyótól, néhol szakadozik a tészta, de ez nem probléma. Vékony csíkokra vágtam, megkentem tojással a tetejét és 200 fokos sütőben kb. 20 perc alatt megsütöttem.

helgu

Hozzávalók:

50 dkg krumpli
bacon szalonna
póréhagyma
1 camembert sajt
1 dl tejszín
só
bors

A krumplit karikára vágtam és sós vízben megfőztem. Közben a csíkokra vágott bacont megpirítottam, majd ehhez adtam a karikára vágott hagymát. Mivel nem volt nagy a mennyiség, a rakott krumpli két rétegből állt: a krumpli :) és a szalonna-hagyma, amit sóztam, borsoztam. Erre tettem az először vízszintesen félbevágott, majd feldarabolt camembert sajtot héjával lefelé és az egészet leöntöttem a tejszínnel. Ezután ment a tál a sütőbe és addig sütöttem, amíg a camembert teljesen szétfolyt rajta.

Tipp: én egy kicsit több tejszínt tettem, de nem kellett volna, mert így túl sok leve maradt...

helgu

Íme életem első saját készítésű fánkja! Legalább is, ami a hagyományos fánkot illeti, hiszen a blogon már más recept is található. Hirtelen felindulásból elkövetett sütés volt ez, csak hogy valamivel megkoronázzuk az egész hétvégi fiesztát!

A receptet különösen ajánlom Lindának, remélem, kapunk kóstolót, legalább képben!

Hozzávalók:

50 dkg liszt
4 dkg élesztő
2 dl tej
6 dkg porcukor
5 dkg vaj
4 tojássárgája
1 citrom
1 cs vaníliás cukor
1 csipet só

A fánk készítése egyáltalán nem bonyolult, amíg el nem jutunk a sütéshez, ott kezdődnek a bajok!

Először is meglangyosítottam a tejet, elkevertem benne a porcukrot, és belemorzsoltam az élesztőt. Amíg ez felfutott, elkevertem a többi hozzávalót. A liszthez adtam a csipet sót, a vajat, amit megolvasztottam, a tojássárgákat, valamint a citrom héját is belereszeltem. Legvégül tésztát gyúrtam a felfuttatott élesztő hozzáadásával. Az így elkészült puha tésztát meleg helyen hagytam kelni, körülbelül egy órát. Ezután lisztezett nyújtódeszkán ujjnyi vastagságúra nyújtottam, majd egy nagyobb pohárral pogácsákat szaggattam belőle. Letakartam egy konyharuhával és hagytam kicsit dagadni őket.

Ekkor jöhetett a sütés. Olajat melegítettem (nem túl sokat, mert próbáltam spórolni vele). Vigyázni kell, hogy se túl forró, se túl langyos ne legyen. Ha forró, gyorsan megbarnul (megég) és nyers marad a belseje, ha túl langyos, lassan sül és magába szívja az összes olajat. Aranybarnára kell sütni a fánkok mindkét oldalát. Az olajból kéztörlőre raktam őket.

Két verziót készítettem. Voltak a pufik, amiket megtöltöttem csoki pudinggal. Tulajdonképpen a tortadíszítővel nyomtam bele egy kis lyukon a pudingot a fánkok belsejébe. A másik a hagyományos változat volt. Ezeknek a közepére mélyedést csináltam még a sütés előtt, és a mélyedéses oldalát sütöttem először.

Sajnos nekem így elsőre nem ment olyan jól az olaj hőmérsékletének eltalálása, így (a képen is lehet látni) néhány fánkocska kicsit túlzottan megpirult. Szerencsére egyik sem maradt nyers, és nem sültek ehetetlenre sem. Ízre pedig igazán olyan, mint a nagymamám fánkjaié! Tehát röviden: ronda és finom! Még kísérletezem vele, remélem egyszer tökéletes lesz. Lehet, hogy kevésbé kellene spórolni az olaj mennyiségével, és akkor egyszerűbben menne!

Remélem, kipróbáljátok (főleg Te, Linda!), és elláttok a tanácsaitokkal, hogyan oldhatom meg a hőmérséklet problémáját!

Jó étvágyat!

Adri

Elkészült életem második lasagnéja. De ezt számítom az igazinak, mert ebben mindent én készítettem, a tésztától kezdve a szószon át mindenig. Na jó, a tejfölt és a sajtot nem. Garfield óta mindig is ki akartam próbálni ezt a finomságot, egyszer ettem is egy gyorsétteremben, ami lelassította a saját verzióhoz vezető utat, annyira nem volt jó. De mint tudjuk, ami késik, nem múlik. Íme!

Hozzávalók:

50 dkg liszt
5 tojás
1 kk só

kb. fél kg darált hús (csak tipp, nem mértem le)
1 nagyobb fej vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
só, bors
oregánó
majoranna
bazsalikom
kakukkfű
kevés olaj
1 l paradicsomlé

15-20 dkg sajt
1 doboz tejföl

Először felraktam a szószt főlni. Felkockáztam a hagymát, amit az olajon üvegesre pároltam, ekkor a felkockázott fokhagymát is hozzáadtam, majd a húst is. Kicsit megpároltam, majd hozzáadtam a fűszereket. Azért nem írtam mennyiséget, mert ez ízlés kérdése. Mindegyikből legalább egy kávéskanállal tettem, az oregánóból többet, az adja meg az igazi ízét. Kicsit így is pároltam, majd feltöltöttem a paradicsomlével. (Ami szintén házi...) Ezt addig főztem, amíg a hús meg nem puhult.

Közben elkészítettem a tésztát. A lisztet elkevertem a sóval, beleütöttem a tojásokat, majd meggyúrtam a tésztát. Mivel nekem túl kemény lett (ami a tojások nagyságától is függ), adtam hozzá körülbelül egy evőkanál vizet is a gyúrhatóság érdekében. Amikor homogén tésztát kaptam, kettéválasztottam, és az egyik gombócot elkezdtem kinyújtani. Jó, ha van férfi a háznál, mert elég nehéz megfelelő vékonyságúra nyújtani. Az így megkapott lapos tésztát felkockáztam. Ennek a mérete a leendő tepsitől függ. Egy jó nagy (ez az átmérőjét jelenti) lábasban vizet forraltam egy kis sóval és olajjal, amiben megfőztem a tésztát. Ez pár perc alatt készen van. Mehet a vízbe egyszerre több lap is, mert nem ragadnak össze!

Végül jöhetett a rétegezés is, amikor megfőtt a tészta és a szósz is. Kis olajat öntöttem a jénai aljába. Először tésztával raktam ki az alját, utána jöhetett egy vékony réteg szósz, majd megint tészta és így tovább. Legfölül szósz marad, amire a 2 evőkanál reszelt sajttal elkevert tejfölt öntöttem, majd a maradék sajtot ráreszeltem az egészre. Így mehetett az előmelegített, magas hőfokú sütőbe, ahol addig sütöttem, amíg a sajt szép piros nem lett a tetején (kb. 20-30 perc).

Frissen eléggé szétesős, de ha van időnk és türelmünk várni, akkor rendesen kockában marad felszeléskor is.

És hogy mekkora volt a siker? Gyakorlatilag annyi maradt nekem (mivel nem tudtam a többiekkel ebédelni), amennyit a képen láttok, ami egy vékonyka kis szelet. Azt hiszem, ízlett. Vagy nagyon éhesek voltak. Készítsétek el, és döntsétek el!

Egyébként bármilyen zöldséggel meg lehet bolondítani, én jó kis brokkolit tennék bele szívem szerint!

Jó étvágyat!

Adri

Ui.: A tésztából nekem maradt jó pár szelet, ezeket megszárítom és legközelebb használom fel!

Szülinapi diótorta, hiszen tatám 80. születésnapjára készítettem. Mivel nem igazán diós a családunk, eddig eszünkbe se jutott, hogy ilyet kellene sütni. Viszont már jó ideje minden szülinap alkalmával elmondta tatám, hogy "azok a finom régi diótorták... de jó lenne enni egyet!" Így már régen eldöntöttük, hogy az ő szülinapjára elkészül a várva várt torta. Habár nem a hagyományos vajkrémes változatról van szó, így is nagyon nagy sikert aratott. Az alaprecept a Blikk Nők egy korábbi számában szereplő mogyorótorta volt.

Hozzávalók:

10 dkg darált dió
5 db tojás
1 cs vaníliás cukor
15 dkg cukor
10 dkg liszt
1 cs sütőpor

10 dkg darált dió
3 dl tej
10 dkg cukor
1 cs vaníliás pudingpor
25 dkg margarin
2 dkg kakaópor
10 dkg eperlekvár

10 dkg cukor
kb. 10-12 egész dióbél

A tojásokat szétválasztottam, a sárgáját kihabosítottam a vaníliás cukorral, a fehérjét pedig a cukorral kemény habbá vertem. Összekevertem a két habot, majd belekevertem a sütőport, a lisztet és a darált diót is. Az így elkészült tésztát kivajazott és kilisztezett tortaformába öntöttem, és magas hőfokon körülbelül 10 percig, majd alacsony hőfokon körülbelül 20 percig sütöttem. Az elkészült tésztát 4 lapra vágtam.

Közben elkészítettem a krémeket is hozzá. A tejből, a cukorból és pudingporból sűrű krémet főztem, amihez végül hozzákevertem a margarint is. Az így elkészült krémet négy részre osztottam. Az egyik adagot elkevertem a darált dióval, egy másikat pedig a kakaóporral. 2 adag simán maradt.

A legalsó tésztalapot megkentem a diós krém felével, majd pedig a lekvár felével is. Ráhelyeztem a második lapot, amit a kakaós krémmel kentem meg. Jöhetett rá a harmadik tortalap, amelyet ismét a diós krémmel és a lekvárral kentem meg. Az utolsó tortalap is rákerült a tortára. Az egészet bekentem az egyik adag sima pudingkrémmel. Elég kevés krém volt, de ez nem gond, mert épphogy csak annyi krém kellett, hogy a darált dió majd ráragadjon díszítésként a külsejére és a tetejére. Az utolsó adag krémet pedig egy díszítő tasakba tettem, és kidíszítettem a tortát a képen látható módon.

Legvégül karamellt főztem a 10 dkg cukorból, amibe belemártogattam az egész dióbeleket. Hústűre szúrtam a diót és úgy mártogattam és helyeztem rá a tortára.

Nagyon finom lett tényleg, annak ellenére, hogy annyira nem vagyok diós alkat, sőt, azoknak is ízlett, akik hozzám hasonlóan vannak a dióval. A célját pedig 100 %-osan elérte, hiszen tatám nagyon örült a diótortának, és még sokáig emlegette, mennyire finom volt! Így hát lehet, hogy máskor is elkészül ez a süti is!

Próbáljátok ki ti is, ha szeretitek a diót, ha nem, lehet, hogy ez változtatja majd meg a véleményeteket, ízléseteket!

Jó étvágyat!

Adri

A receptekben mindig annyira felkelti az érdeklődésemet a sütőtök, holott például sütve sose igazán szerettem. Mivel a kamránk rogyásig van vele, most úgy döntöttem, végre kipróbálom az egyik receptet, lesz, ami lesz. Sajnos az illata és a kinézete jobb volt, mint az íze, legalább is számomra. Még biztosabbá vált, hogy a tök továbbra sem az én zöldségem. Azt már ne kérdezzétek, hogy akkor miért próbálkozom vele időről időre! Mindenesetre remélem, hogy másnak hasznos lesz ez a recept!

Alaprecept: http://www.femina.hu/karacsony/fuszeres_sutotok_kremleves

Hozzávalók:

1 kisebb sütőtök
1 közepes fej vöröshagyma
3 kisebb sárgarépa
olaj
2 ek liszt
1 l víz
só, bors, curry
3-4 szelet kenyér
3-4 vékony szelet sajt
pirított tökmag

A hagymát apróra vágtam és megdinszteltem az olajon, majd hozzáadtam a karikára szeletelt sárgarépát, és tovább pirítottam körülbelül 10 percig. Hozzáadtam a lisztet és ízlés szerint a curryt, majd felöntöttem a vízzel. Közben a tököt megpucoltam és kockákra vágtam, végül beletettem azt is a vízbe. Addig főztem, amíg meg nem puhultak a zöldségek (körülbelül 30-40 perc), közben sóztam, borsoztam. Amikor megfőtt, leturmixoltam a levest. Sajtos pirítóssal és pirított tökmaggal tálaltam.

Mondanám, hogy nagyon finom lett a leves, de nem tudom, viszont remélem, hogy a család többi tagja, ami csak anyut jelenti, mert ő az egyetlen, aki egyáltalán szereti a tököt, majd megdicséri!

Azért próbáljátok ki, és írjátok meg, hogy igenis finom lett! Vagy írjatok olyan receptet, ami után tutira megszeretem a sütőtököt!

Jó étvágyat!

Adri

 

Itt az újabb recept a frissen (vagy már éppen, hogy nem frissen) beszerzett almákhoz. Különösebb története nincs, egyszerűen csak rákattantam az almára. Végül egy nagyon fincsi reggelire és vacsorára is remek péksüti lett a végeredmény.

Alaprecept: Nők Lapja Konyha 2011/szeptember

Hozzávalók:

40 dkg liszt
2,5 dkg élesztő
2 dl tej
10 dkg cukor
6 dkg margarin
csipet só
2 tojássárgája

3 kisebb alma
25 dkg gesztenyepüré
5-6 ek tej
2 ek cukor
2 tk fahéj

A tejet kicsit felmelegítettem (csak langyosra!), belekevertem a cukrot, majd ebbe morzsoltam az élesztőt, és hagytam felfutni. Közben a lisztben elmorzsoltam a puha margarint, a csipet sót és a 2 tojássárgáját. Legvégül a felfutott élesztővel tésztává gyúrtam. Nekem eléggé ragadt, ezért kicsi lisztet adtam még hozzá. Nyilván a tészta szárazsága a tojások méretétől is függ. Amikor meggyúrtam a tésztát, egy konyharuhával letakartam, és meleg helyre tettem kelni. (Körülbelül a duplájára kell nőnie.)

Közben villával összenyomkodtam a gesztenyepürét, hozzáadtam a kevés tejet, és jól elkevertem. A cukrot a fahéjjal összekevertem, az almákat megpucoltam, kivágtam a magházukat és szeletekre vágtam. Utána meghempergettem a szeleteket a fahéjas cukorban.

A megkelt tésztát 12 cipóra osztottam, mindet egy lapos tepsire tettem, kicsit ellapítottam őket. Mindegyik közepére nyomtam egy gombóc tejes gesztenyepürét, majd 3 szelet fahéjas almát. A tojásfehérjébe belekevertem a kimaradt fahéjas cukrot, és megkentem a cipókat. Így tettem be őket az előmelegített sütőbe. Közepes lángon aranybarnára sütöttem. A fehérjébe kevert fahéj miatt kicsit csalóka lehet a színe, de a jó öreg fogpiszkáló próba itt is segít!

Nagyon finom puha lett a tészta, a "töltelék" pedig remekül feldobta azt. Ettünk belőle vacsira, és jól esett másnap reggelire is!

Próbáljátok ki, ha szeretnétek kicsit feldobni a szokásos kalácsot!

Jó étvágyat!

Adri

Már alig vártam, hogy beszerezzünk jó néhány kiló almát! Először azért, hogy az imádott almás sütimet elkészíthessem, aztán meg azért, hogy végre valami új is kerüljön a blogra, hiszen egy ideje (mióta tudjuk, milyen is 'jómunkásembernek' lenni) sajnos belassultunk. Már a név is jelzi, hogy felpörögtem, és nem is csak egy receptet készítettem el a beszerzett almából. Remélem, ti meg csak egy jó kis receptre vártatok az alma mellé!

Alaprecept: Nők Lapja Konyha 2011/szeptember

Hozzávalók:

15 dkg liszt
5 dkg porcukor
1 cs vaníliás cukor
10 dkg margarin
1 tojás
1/2 citrom reszelt héja

1 kg alma (hámozatlanul ennyi)
1 ek margarin
2 ek baracklekvár
1/2 citrom reszelt héja
5 dkg cukor
1 ek étkezési keményítő

A lisztet és a porcukrot összekevertem, belereszeltem a fél citrom héját, belemorzsoltam a margarint, majd a tojást is hozzáadva tésztát gyúrtam. A kiválasztott tortaforma méretéhez (közepes) nyújtottam úgy, hogy kicsit az oldalára is felérjen majd. Sütőpapírral kibéleltem a forma alját, és belehelyeztem a tésztát. 10 percre hűtőbe tettem. Onnan kivéve megszurkáltam a tésztát és kb. 10 percet sütöttem közepes lángon.

Közben elkészítettem az almát. Meghámoztam őket és kivettem a magházukat. Közepes méretűre kockáztam őket. A margarint a 2 ek lekvárral felmelegítettem, majd hozzáadtam az almát. Így pároltam 10-15 percig. Hozzáadtam a cukrot, és belereszeltem a citrom héját, valamit egyharmadának a levét is belenyomtam. Amikor késznek láttam a tölteléket, a keményítőt fél deci hideg vízben feloldottam, és hozzákevertem az almához. Ekkor már nem főztem tovább. A kész tölteléket ráöntöttem a tésztára, elegyengettem a tetejét, majd újabb 10-15 percre a sütőbe tettem. És elkészült a mestermű!

Nagyon finom lett, szinte azonnal elfogyott! Nagyban hasonlít a korábbi almás sütimhez, csak a baracklekvár nagyon jól megbolondítja, plusz ízt ad neki! Nem bonyolult az elkészítése, mégis különleges lesz a végeredmény! Már az illata is biztosan levesz mindenkit a lábáról!

Próbáljátok ki, megéri!

Jó étvágyat!

Adri

Előbb-utóbb minden családtagomnak eljön a szülinapja, és az utóbbi időben már nem az a kérdés, hogy milyen tortát rendeljünk, hanem hogy milyet süssek. Mostanság már kértem őket, hogy ne a meglévő repertoárból válasszanak, hadd legyen nekem is egy kicsit kihívás a dolog. Rengeteg tortareceptet gyűjtöttem össze, és végül erre esett a választás. Igazság szerint nem lett pont olyan, mint ahogy az újságban kinézett, de így is nagyon jól sikerült, elfogyott mind egy szálig!

Hozzávalók:

5 tojás
16 dkg cukor
10 dkg liszt
5 dkg étkezési keményítő
3 dkg kakaópor
4 dkg puha vaj
1 cs sütőpor

0,5 l habtejszín
3 dkg cukor
20 g kakaópor
2-3 őszibarack
csokiforgács

Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy nem a saját konyhámban sütöttem, így nem volt például mérőpohár, se konyhai mérleg. Ennek következtében kénytelen voltam az intuíciómra (és anyuéra) hallgatni.

Hivatalosan a csokis krémet már előző este elő kell készíteni: 250 ml habtejszínt fel kell melegíteni 3 dkg cukorral és 2 dkg kakaóporral, míg a cukor el nem olvad. Így kell betenni éjszakára a hűtőbe. Viszont én mindezt elfelejtettem, ezért egyszerűen megcsináltam a krémet, lehűtöttem és betettem a fagyasztóba, amíg elkészítettem a többit. Ennek annyi lett a hátránya, hogy nehezebb volt felverni a krémet a felhasználáskor. Ugyanis majd fel kell verni a habot ugyanúgy, mint a sima habtejszínt.

Tehát a tésztához szét kell választani a tojásokat. A sárgáját 8dkg cukorral kihabosítottam, majd a fehérjét is felvertem a másik 8 dkg cukorral. Összekevertem a két masszát, majd hozzáadtam lassan a lisztet, a kakaóport, az étkezési keményítőt és a sütőport is. Legvégül pedig a puha vajat is jól elkevertem benne. Fontos, hogy homogén legyen a tészta, ne maradjanak benne vajdarabok! Kivajazott és kilisztezett tortaformába öntöttem, kb. 15 percig magas fokozaton sütöttem, majd alacsonyan hőfokon újabb 20-25 percig. A kész tésztát a formában hűtöttem ki. Végül két lapra vágtam. Az alját bekentem a felvert kakaós tejszínhabbal (az összessel!). Ekkor ráhelyeztem a másik lapot is. Erre tettem a megpucolt, szeletelt barackokat. Végül a maradék 250 ml habtejszínt is felvertem és rákentem a tortára, a tetejére és az oldalára egyaránt. A tetejét pedig csokiforgáccsal és kicsi barackszeletekkel díszítettem. (Belülre nagy darabokat tettem, olyanokat, mint az almaszeletek.) A csokiforgácsot gyakorlatilag tortabevonóból készítettem, késsel forgácsoltam le.

Jó habos torta ez, úgyhogy annak ajánlom, aki a habos-babos sütiket szereti. Biztos nem csalódik majd benne! Egyébként a csokikrémet akár úgy is lehet készíteni, ahogy a húsvéti nyuszis csokitortámhoz csináltam, lehet, hogy ez egyszerűbb.

Remélem, elnyerte a recept a tetszéseteket, és nálatok is bővül a szülinapi tortakeret!

Jó étvágyat!

Adri

Most mondhatnám a túró mintájára, hogy a szilvának fogynia kellett. Ugye a gyümölcsöt nem lehet akármeddig tárolni, és nálunk általában úgy van, hogy addig ennénk valamilyen gyümölcsöt, amíg nincsen, ha pedig van, akkor elfelejtjük, nem kívánjuk, satöbbi. Szegény szilva is így járt, túl lassan ettük, így "sajnos" sütnöm kellett belőle. De szerencsére már rég ki akartam próbálni ezt a receptet, úgyhogy minden kapóra jött!

Hozzávalók:

1 bögre liszt
1/2 bögre étkezési keményítő
9 dkg vaj
1 tk cukor
1 tojássárgája
3-4 ek víz

50 dkg kimagozott szilva
1/2 bögre cukor
1/4 bögre víz
2 tk étkezési keményítő
1 tk citromlé

A hivatalos recept szerint a lisztet és a keményítőt össze kell szitálni, én viszont csak alaposan összekevertem a kezemmel, hogy ne maradjon benne sehol göröngy. Utána hozzáadtam a cukrot és elmorzsoltam benne a vajat. Ekkor jöhetett bele a tojássárgája és a víz. Így gyúrtam össze a tésztát. Vízből igazából annyi kell, hogy jól gyúrható tésztát kapjunk. Az eredeti receptben csak egyet ír, de abból nem lett volna tészta. Végül celofánba csomagoltam a tésztát és hűtőbe tettem 20 percre.  Utána akkorára nyújtottam, hogy pont ki tudjak bélelni vele egy közepes tepsit úgy, hogy kicsit feljöjjön a szélére is. Kb. 200 fokon 15 percig sütöttem.

Közben elkészítettem a szilvát. Szétfeleztem a szilvákat és kimagoztam őket. A cukor feléből és a vízből szirupot főztem. Amikor elkezdett kicsit sűrűsödni, beletettem a szilvákat és kb. 5 percig főztem benne. Addig, hogy megpuhuljanak, de ne főljenek szét! Ekkor lecsöpögtettem a gyümölcsöt. A 2 tk keményítőt összekevertem a maradék cukorral, hozzáadtam a sziruphoz (amit a szilváról leszűrtem), és állandó kevergetéssel addig főztem, amíg be nem sűrűsödött. Az elősütött tésztát bekentem a sziruppal, ráhelyeztem a szilvákat, majd a maradék szirupot a szilvákra öntöttem. Így sütöttem újabb 5-10 percig, amíg a tészta aranyszínű nem lett.

Melegen a legfinomabb, az eredeti recept szerint tejszínhabbal tálaljuk, de szerintem fagyival is nagyon jó lehet. Frissen ajánlom, mert akkor a legjobb, és a tészta másnapra eléggé megkeményedett. Ami persze lehet, hogy az én hibám, még nem tapasztaltam ki.

Szerintem bármilyen hasonló gyümölccsel működik a dolog, én barackkal fogom legközelebb kipróbálni!

Próbáljátok ki ti is! Jó étvágyat!

Adri

Gyakorlatilag megrendesélsre készült ez a süti. Még soha nem is gondoltam arra, hogy sütnöm kellene ilyet, hisz "olyan bonyolult". De mint tudjuk, a szerelem nagy úr, így hát ez is elkészült, ami nagyon is jó, mert most rájöttem, hogy egyáltalán nem olyan bonyolult, mint amilyennek kinéz!

Hozzávalók:

1,25 dl tej
1,25 dl víz
csipet só
15g cukor
110 g vaj
150 g liszt
5 tojás (közepes)

1 cs vaníliás pudingpor
4 dl tej
100 g cukor
5 dl tejszín

150 g cukor

A tejet, a vizet, a sót, a 15 g cukrot és a vajat egy lábasban addig főztem, amíg a vaj és a cukor el nem olvadt. Ekkor lassan hozzákevertem a lisztet, majd addig főztem, amíg a tészta be nem sűrűsödött és el nem vált a lábas oldalától. Ekkor áttettem a tésztát egy másik tálba, kicsit vártam, hogy hűljön, és egyenként hozzáadtam a tojásokat. Mindig csak egyet, azt jól elkevertem és utána jöhetett csak a következő. Az így elkészült tésztát én kanállal (lehet nyomózsák is) kiporcióztam egy sütőpapírral bevont tepsire. (Egyforma nagyságúak legyenek a kupacok, különben nem egyformán sülnek!) Először maximumon sütöttem addig, míg fel nem emelkedtek és világosbarnák nem lettek. Ekkor csökkentettem a hűmérsékletet, és újabb 5-10 percet sütöttem, hogy ne essenek össze, amikor kiveszem. (Az első kör igencsak összeesett, szóval ki kell tapasztalnod a saját sütőd, hogy mikor is jó!) Amikor készen lettek, egy rácsra szedtem őket, majd amikor kihűltek, levágtam a kalapjukat.

Közben megcsináltam a pudingot a szokásos módon (ahogy a papírján is van), azzal a különbséggel, hogy csak 4 dl tejet használtam, hogy sűrűbb legyen a végeredmény. A tejszínhabot is felvertem, így már készen állt minden a töltögetéshez.

Először 1-2 kanál pudingot tettem a fánk aljába, majd jött rá a tejszínhab, végül pedig a sisak. Kész is a képviselőfánk!

Ha karamellásra akarod a tetejét, akkor a következőket kell tenned: egy lábasban olvassz meg 150 g cukrot. Vigyázz, ne égjen meg (úgy, mint az enyém...), mert akkor keserű lesz! Ha ezt a megoldást választod, akkor mielőtt levágnád a fánkok tetejét, mártsd meg őket a karamellben és várd meg, míg megszilárdul, csak utána skalpolj!

Remélem, ti is úgy látjátok, hogy nem bonyolult a recept, és egyszer ti is kipróbáljátok!

Még egy hasznos tipp: abszolút nem alkalmas szállításra! Felismerhetetlenségig roncsolódik röpke 20 km-en.

Jó étvágyat!

Adri

Anyu barátnőjétől kaptunk egy csomó cukkinit, amit már nagyon ideje volt elkészíteni, mert sajnos több napot volt kénytelen a hűtőben állni. Viszont ez egy remek alkalom volt, hogy újra dolgozzon a fantáziám és valami olyat csináljak, amit még soha.

Hozzávalók:

kb. 30dkg darált csirkemell (egy kisebb pár)
5 db közepes cukkini
1 közepes fej vöröshagyma
1 gerezd fokhagyma
só, bors
őrölt chili ízlés szerint
1 kk kapor (+ ha tejfölöset készítesz akkor még 2 kk)
2-3 paradicsom
1 doboz tejföl
reszelt sajt
és egy jó kukta (jelen esetben anyukám személyében:)

A cukkiniket megmostam, majd levágtam a végeiket és félbevágtam őket, valamint kikapartam a belsejüket, így helyeztem a kis "hajókat" a tepsire. A vöröshagymát apróra szeleteltem, majd olajon megdinszteltem és hozzáadtam a húst is, sóztam, borsoztam, hozzáadtam a chilit és az 1 kk kaprot is. Így pároltam kb. 15 percig, majd hozzáadtam a cukkinik kikapart belsejét is, amit előtte ledaráltam (és leöntöttem a levét, amit közben eresztett), valamint az apróra vágott (vagy szétnyomott) fokhagymát is. Így főztem újabb 10 percig. Amikor készen lett, megtöltöttem az összes cukkinit. (Pont elég lett a töltelék, úgyhogy ha nagyobbak a cukkinijaid, akkor lehet, hogy érdemes több húst csinálni.) Utolsó fázisként a hajók megkapták a rakományt: egy részük paradicsomot és reszelt sajtot kapott, másikuk kapros tejfölt és reszelt sajtot. A paradicsomot egyszerűen felszeleteltem és ráhelyeztem a töltelék tetejére, majd "megreszeltsajtoztam". A kapros öntethez a tejfölt megsóztam és kaprot tettem bele, ezzel csorgattam meg a hajókat, végül erre jött a reszelt sajt. Ezután kb. 20 perc alatt megsütöttem őket. Barnarizzsel tálaltam.

Nekem a kapros-tejfölös változat ízlett jobban, úgyhogy azt hiszem, legközelebb a paradicsomosra is öntök belőle. Nagy dilemmát okozott a cukkini héja. Ugye nem pucoltam meg, de annyira nem ízlett végül rajta. Arra jutottunk, hogy a sok hűtőben állás miatt már nem volt annyira friss, ezért nem volt a héja annyira jó. Viszont ugyanúgy le lehet enni a héjáról a cukkinit, mint a sütőtököt. Szerintem nem kell megpucolni sütés előtt, mert akkor nagyon lötyi lesz az állaga, hiszen nagyon jól megpuhul a húsa sütésnél, még végül szétesne, amikor le akarod venni a tepsiről.

Nagyon finom lett, laktató a rizzsel együtt! Ahhoz képest, hogy én nem nagyon szeretem (szerettem eddig...) az ilyen zöldséges dolgokat, ez nagyon ízlett, és még most is hívogat a maradék.

Természetesen a töltelék terén óriási a szabadság, gyakorlatilag azt raksz bele, amit akarsz, amit szeretsz! Szerintem finom kis húsos szalonna jól fel tudná dobni az ízvilágát!

Remélem, kipróbáljátok! Jó étvágyat hozzá!

Adri

Ui: Köszönet anyunak, hogy a kezem alá dolgozott! Nélküle biztos nem lett volna ilyen fincsi!
 

Ezt a receptet ezer éve készítettem, azt hiszem valamikor farsang környékén, hiszen akkor van tele minden fánkokkal. Annyira finom lett, hogy körülbelül egyszerre megettem mindet, amit a képen láttok.

Hozzávalók:

10 dkg liszt
10 dkg vaj
1 dl tej
1 ek cukor
1 kk só
3 tojás
fahéjas cukor

Felforraltam a tejet, majd minden hozzávalót, a tojás kivételével hozzáadtam, és addig főztem, amíg olyan állaga nem lett, hogy elváljon a fazék oldalától. Ekkor levettem a tűzről, és megvártam, hogy kihűljön. Utána mehettek bele a tojások, szépen egyenként, mert ha egyszerre rakjuk bele az összeset, nehezebb elkeverni. Végül pihentettem a hűtőben kb. negyed órát. Eztán jöhetett a sütés. Annyi olajat melegítettem fel egy lábasban, hogy a fánkokat majd ellepje. Egy kanalat belemártottam a felhevített olajba, majd azzal szaggattam bele a tésztát. Nem szabad, hogy túl forró legyen az olaj, mert akkor túl gyorsan megsül a kilseje, viszont belül nyers marad. Amikor kivettem az olajból őket, rögtön belehempergettem őket a cukros fahéjba. Ezután már azonnal fogyasztható!

Azt tudom tanácsolni, hogy óvatosan a fahéjjal! Mivel én nagyon szeretem, azt hiszem, kicsit túlzásba estem a forgatásnál, és a végére (mikor már majdnem az összes fánkot bemajszoltam...) túl csömör lett. Egyébként meg nagyon jó kis desszert, elég gyorsan elkészül, a végeredmény mégis remek!

Remélem, kipróbáljátok, és nem csak a farsangi időszakban!

Jó étvágyat!

Adri

Azt ne kérdezzétek, hogy honnan a név, mert fogalmam sincs. A receptet még évezredekkel ezelőtt kaptuk kedves barátainktól. Ha akkor még esetleg volt magyarázat az elnevezésre, akkor az mára már a múlt homályába veszett. Mindenesetre egyfajta kakaós kalácsról van szó, azt hiszem, ez a legjobb definíció.

Hozzávalók:

60 dkg liszt
5 dkg élesztő
csipet só
2 ek étolaj
3 tojás sárgája
tej

1 kockamargarin
20 dkg porcukor
3 cs vaníliás cukor
3 ek kakaó
3 tojásfehérje

Az élesztőt kevés langyos tejben kis cukorral felfuttattam. Közben a lisztet összemorzsoltam a csipet sóval, az étolajjal, a tojások sárgájával. Amikor felfutott az élesztő, hozzáadtam a lisztes keverékhez. Ezekből lágy tésztát gyúrtam, közben még annyi tejet adtam hozzá, amennyit a liszt felvett. Körülbelül fél órát hagytam kelni. Mivel már meleg van, könnyen megkel, de télen nyilván több idő, és meleg helyre kell tenni.

Közben elkészítettem a tölteléket. A margarint felkockáztam, hozzáadtam a porcukrot és a vaníliás cukrot, majd krémet kevertem belőle. Ehhez hozzáadtam a kakaóport, majd eldolgoztam. Végül a csipet sóval felvert tojásfehérjét is hozzákevertem.

Majd a megkelt tésztát 6 cipóra osztottam. Mindegyiket tepsi nagyságúra nyújtottam. A hossza a lényeg, mert majd tekercset készítünk belőle, és fonni kell. A kinyújtott tésztára rákentem a krémet, majd feltekertem. 3-3 rúdból fonatot készítettem, és olajos tepsibe helyeztem. Végezetül pedig megkentem a tetjüket olajjal. Nagyjából 30 perc alatt megsült. Először magas lángon kezdtem, majd alacsonyon folytattam, hogy a közepe is átsülhessen.

Felszeletelve, porcukorral megszórva szoktuk tálalni.

Desszertnek, de akár főételnek is tökéletes egy kiadós leves mellé! Csak ajánlani tudom mindenkinek, remélem, kipróbáljátok! Ha nem fogy el azonnal, másnap reggelire egy bögre tejjel kihagyhatatlan!

Jó étvágyat!

Adri

Ha már unod a szokásos húsvéti kalácsot, akkor most itt van egy speciális változat, csak ínyenceknek!

Alaprecept: Nők Lapja Konyha 2011/április

Hozzávalók:

320 g liszt
1 ek zsír
1 kk só, csipetnyi bors
100 g kockázott császárszalonna
2 nagyobb gerezd fokhagyma lereszelve
kb. 200 g reszelt sajt
2 tojás
1 dl tej
20 g élesztő
2 ek cukor

A tejet meglangyosítottam, belekevertem a cukrot, elkavartam, majd belemorzsoltam az élesztőt. Amíg vártam, hogy felfusson, összekevertem a lisztet a sóval, a borssal, a kettő tojás sárgájával (a fehérje majd kell a kenéshez) a zsírral, a felkockázott császárszalonnával, a reszelt sajttal (nem kell mind bele, maradjon a tetejére is!) és a fokhagymával. Eddigre fel is futott az élesztő, amit hozzáadtam a többi alapanyaghoz. Homogén tésztává gyúrtam, adtam hozzá egy kis vizet, mert nem lett elég puha, majd az elkészült tésztát kb. 1 órán át meleg helyen kelesztettem. Ekkor a tésztát újra meggyúrtam kicsit, majd négy részre osztottam. Háromból kukacokat sodortam és sima fonással összefontam. Beletettem a sütőpapírral kibélelt tepsibe és megkentem a tetejét vízzel. A negyedik részt kettéválasztottam, majd hurkát sodortam belőlük is. Összetekertem őket orsószerűen és a másik tetejére helyeztem. Kicsit megnyomkodtam, hogy jól összeragadjanak. Megkentem a tetejét a tojásfehérjével és megszórtam a reszelt sajttal. Így tettem az előmelegített sütőbe, ahol kb. 30-40 perc alatt közepes lángon megsütöttem.

Isteni finom lett, frissen a legjobb, de másnap is nagyon jókat falatoztunk belőle. Viszonylag hamar elfogyott. Magában is nagyon jó, de megkenve vajjal vagy vajkrémmel szintén tökéletes.

Egyszerű az elkészítése, mégis nagyon különleges a végeredmény! Ajánlom mindenkinek, aki szeretné különlegesebbé tenni a húsvéti reggelit vagy szeretné elkápráztatni a locsolkodókat!

Sok szerencsét hozzá, jó étvágyat!

Adri